Gyergyóremetével kapcsolatos adatok nyilvános adattárakban

Népességi adatok a XIX. század második feléből

Gy.-Remetén 1850-ben házszám 600, férfi 1499, nő 1540, székely 2894, örmény 91, oláh 11, czigány 52, összesen 3048, r. kath. 3042, g. cath. 6.

1867-ben 3445, r. kath. 3439, g. kath. 6.

1891-ben 4487.

1893-ban 4584, r. kath. 4517, g. kath. 65, kálv. 1, zsidó 1


 

Vitos Mózes:

Adatok csíkmegye leírásához  és történetéhez

Csíkmegyei Fűzetek, 1894, Csíkszereda

Gyergyóremete gondjai

Kevés község mondhatja el magáról, hogy területén igazi gyár működik. A gyergyóremetei tejporgyár a megye egyik legfontosabb ipari létesítménye. A megyésítésig helyi vezetéssel működött. Pillanatnyilag Csíkszeredában székel a gyár vezérigazgatósága.

Gyergyóremete a Művelődés adattárában

Első okleveles említése 1567-ből való, amikor hat kapuval írták össze. A 19. század folyamán a Kőpatak felső felében egy új falu keletkezett: Csutakfalva. Ekkor épült be az Eszenyő-patak melléke, a ma is működőképes négy vízimalommal és ványolóval, melyet Eszenyő-telepnek hívnak.

Kicsibükk és Martonka is Remetéhez tartozó tanyák.

1725-ig Ditró filiája volt. A település barokk stílusú temploma 1771-ben épült főoltára 1787-ben készült, amelyen a bilincsbe vert Szent Lénárd püspök képe látható. A sekrestyében őrzik a Szentlélek-kápolna feszületét, mely 1567-ből való. A településhez még két kápolna tartozik: a kicsibükki 1938-ból és a csutakfalvi 1949-ből.

Két évszázadon át Remete volt a gyergyói tutajozás központja, tutajkikötő és indítóhely is volt.

A remetei borvízfürdő története az 1880-as években kezdődött. Ekkor a Mélik család tulajdonába került területen négy, egymáshoz közel fekvő forrást bekerítettek, ahol a vizet üstökben melegítették A remetei borvízfürdő története az 1880-as években kezdődött. Ekkor a Mélik család tulajdonába került területen négy, egymáshoz közel fekvő forrást bekerítettek, ahol a vizet üstökben melegítették. A fürdő vizével gyógyítható betegségek a következők: szív- és érrendszeri megbetegedések, hormonzavarok, reumás ízületi megbetegedések, a központi idegrendszer működési megbetegedései. A gyógyfürdő éveken keresztül használhatatlan állapotban állt, felújítását most tervezik.

Az 1950-es években épült Remetén a tejporgyár, mely a tej felvásárlását egy ideig megoldotta a Gyergyói-medence falvaiban. A csődeljárás alá került vállalatot Balázs Attila vállalkozó vásárolta meg és építi újra.

2001 szeptemberében megnyitották a remetei Tájházat, amelyben helyet kapott a Cseres Tibor-emlékszoba és a néprajzi gyűjtemény.


 Művelődés, 2022 (75. évfolyam, 1-12. szám) 2022 / 1. Melléklet - Gyergyó

Közigazgatási pillanatfelvétel 1942-ből

GYERGYÓREMETE nk. (Csík vm., gyergyószentmiklósi járás. V. á. Gyergyóditró 2.5 km.) 7.500 1. Tel.: 2.

Vezető jegyző: Csiky Sándor.

Községi bíró: Ferenc Péter.

Adóügyi segédjegyző: Szigeti József.

Közigazgatási segédjegyző: Várterész Jakab.

Körorvos: Pál Gerő dr.

Körállatorvos: Fülöp József.

Községi írnok: Lackó Sándor.

Irodatiszt: György zsef.

Pénztáros: Csortán Ferenc.

Díjnokok: Bakos Sámuel és Lieber Zita.

M. kir. Csendőrörs, Gyergyóremete. Tel.: 3.

Róm. kat. Plébánia Hivatal, Gyergyóremete.

Anyakönyv: 1726. évtől.

Működési terület: Gyergyóremete község

Plébános: Pál Elek.

Káplánok: Lónay Ödön és Csillik János.

Magyarország közhivatalainak cím- és adattára, 1942

A pártszervezet és az ideiglenes bizottság kezdeményezésére hatalmas méretű út- és hídépítési munkálatokat végeztek Remete dolgozói

Erdélyi Digitális Tudománytár Igazság»1949, VII. évfolyam»szeptember»224. szám (Csíkszeredái levelezőnktől.) Lapunk hasábjain már beszámoltunk arról a nagy előkészületről, melyet a dolgozók fejtettek ki azért, hogy eltüntessék Gyergyóremetéről a háború utolsó nyomait is. Így került sor az elmúlt napokban egy hid felépítésére, melyet a fasiszta csapatok robbantottak fel. A híd a lakosság önkéntes munkájával készült el. Ezenkívül teljesen rendbe hozták a már alig járható Ditró és Remete közötti útvonalat is.