János Zsigmondnak volt egy bal kézről született fia, akit ezért a királynő elől rejtegetni kellett, és ezért György barátra bízta, hogy a domonkosoknál, a zárdában bent neveljék a gyermeket, s tartsák titokba mindaddig, amíg maga mellé veszi. Akkor, mikor, kérem szépen, mint apródot maga mellé vette György barát, az udvarában volt. Felszolgálás közben a beszélgetésből kivette az apród, hogy róla van szó, hogy róla beszélgetnek, és nem kedvező a beszélgetés, s meglépett egynéhány katonával, eltűnt az udvarból. Itt, kérem szépen, aztán itt tűnik fel. (...) Ennek a nevit úgy tudjuk, hogy Kendeffy Bonifác. S itt, kérem szépen, feltűnt, mint ferences barát. A Maros völgye járhatatlan volt itt keresztül, olyanannyira, hogy gyalogösvény is csak úgy volt, hogy minden esztendőben bojtot raktak le, s fődet raktak rá, hogy magasabban legyen, mint a láp szintje, mert egy nagy láp volt ez az egész völgy. Egy nagy őserdő volt itt, levonult a lápig. A hadiút a túlsó oldalon ment. S a barát itt telepedett le. S onnan alakult Gyergyóremete.

Magyar Zoltán: Erdélyi népmondák 1. (Marosvásárhely, 2011)IV. Gyergyói népmondák