Szeretünk tréfálkozni, mindenki tudja. Nem véletlenül gyűjtöttek itt például eredeti vicc őstípusokat. Sajnos az eredeti szöveg nincs meg, de a típusleírásokból is ráismerhetünk az eredeti észjárásra:

1. "Oláhfalviak két embert Pestre küldenek, hogy tanulják meg, mi az a "vicc". suhanc az egyik ember arcára teszi a kezét, a másiknak mondja, hogy üssön a kezére. az ütés elől a kezét elkapja. A két ember otthon számot ad a tanultakról."
2. "Oláhfalviak a szélben hullámzó vetésről azt hiszik, el akar futni. Cséphadaróval leverik."
3. "Remetei ácsok fát kérnek fizetségként az oláhfalviaktól, csak annyit, amit ki kell vágni, hogy haza tudják vinni a létrát. Amikor megkapják az engedélyt, keresytbefordítják a létrát és úgy indulnak haza."

Eredetileg feljegyezte 1916-ban Gyergyóremetén Molnár Károly.

Szerintem nem kell megmagyarázni, mire szól ez a felhívás, de ha még is, nálam okosabb emberek megtették, a remetei emberektől begyűjtött adatok alapján:

"gricsezik, giricsezik (az előbbi alakváltozataként) 'korcsolyázik' (Gyergyóremete), gricsezik (Kicsibükk:Gy.), gricsezik (Csutakfalva, Eszenyő:Gy.) [...]"

A cserge szó sokak számára jól ismert, Gyergyóremetén ezt gyapjúlepedőnek hívják. Melegségével, szépségével barátságossá varázsolja a szobát.

tyúkeper J: faeper; Maulbeer (SzékNySz. 137). N. uo.: Háromszék: Feltorja, Altorja, Futásfalva, Ikafalva, Kézdiszentlélek, Szárazpatak; Csík: Csíkkozmás, Fitód, Pottyand, Madéfalva, Karcfalva, Gyimesbükk; Gyergyó: Marosfő,Vasláb, Gyergyóújfalu, Marosfalva, Gyergyócsomafalva, Kilyénfalva, Gyergyószentmiklós, Gyergyóremete, Csutakfalva, Eszenyő, Kicsibükk, Gyergyóditró, Orotva, Gyergyóhodos, Borszék, Gyergyótölgyes, Tekerő patak. Nyelvjárási elnevezés Erdélyben. A Székely Nyelvföldrajzi Szótár értelmezése, a faeper, Maulbeere a magyarországi modern botanikai nevezéktanban a Morus D-Mora 'eperfa'(P. 430) neve. Hívták szederfa néven is. Tyúkeper elnevezése valószínűleg onnan ered, hogy a fa alatti lehullott - a földiepernél lényegesen apróbb szemű - gyümölcsöt a tyúkok szívesen felszedegetik. Motiválhatja az is még az elnevezést, hogy éjszakára a tyúksereg "felgallyaz", föltelepszik az eperfa ágaira,mert ott napnyugta után védettebb helyen tudja magát bizonyos tyúktolvaj ragadozóktól.