A Magyar Néprajz köteteit lapozva sok érdekes, Gyergyóremetén gyüjtött eredetmondát is fellelhetünk. Nekem egyik-másik visszaközön nagyanyám esti meséiből, amikoris nem Jancsi és Juliskával, hanem mondákkal, bibliai történetekkel, vagy saját életéből vett történetekkel traktált elelvás előtt.
Gyergyóremete (Csík vm.)
A tulajdonjegy egyik válfaja, amelyet főleg a székelyek az irtásra kiszemelt erdőben levő fenyőfák szálainak törzsére embermagasságnyira és a föld felszínén látható gyökereire ráróttak. E művelettel nemcsak a megjegyzett fák, hanem a terület is közösből magántulajdonba került. Gyergyóban rönkjegy, Háromszékben tönkjegy a neve. A fajegy használatára a 16. sz.-ig visszavezethető adatok azt is mutatják, hogy a székelyek családi jegyeiket leszármazóik részére továbbadták, akik azt nem lényeges megkülönböztető jellel ellátva alkalmazták. Házi eszközeiken (szekéroldal, villa, fejsze stb.) is megtalálhatók, sőt egyes gyergyói falvak temetőiben a sírokon a latin írást pótolják.
Árva vagyok, nincs gyámolom, Még a vizet es gyászolom.
Árva vagyok mint a madár, Kia felhőn odafenn jár.
Árva vagyok s az es leszek,Amíg e világon élek.
Árva vagyok s az es leszek,Amíg e világon élek.
Búsulhatok, amíg élek,Mert én arra reaérek.
Búsulhatok, amíg élek,Mert én arra reaérek.
Gyergyóremete, Csík m. Kodály Z. gy. 1910. SzNd 107 = Pt
Magos Déva várát Építeni kezdték.
Annak élit-ügyét semmibe se vették.
Amit reggel raktak, estére leomlott,
Amit este raktak, reggelre leomlott.
Annak élit-ügyét semmibe se vették.
Amit reggel raktak, estére leomlott,
Amit este raktak, reggelre leomlott.
Gyergyóremete, Csík m. – Telki, Pest m. 22 é. asszony. Domokos Pál Péter gyűjtése 1962; AP 4425/c
A búbánat keserűség...
Gyergyóremete (Csík), Kodály Zoltán gyűjtése 1910. Kodály 1973, 29. o.
