A gyűjtés helye és ideje: Sepsiszentgyörgy, 2014.11.08

Az „aprószentekelés" abban áll, hogy a legények vékony, piros fűzfavesszőt szednek, azt a kályhán felmelegítve nyolcágú korbáccsá fonják. Ezt csizmaszárba, vagy a bekecs belsőzsebébe dugják és aprószentek napján felkeresik a lányos házakat jókor reggel, amikor a háziak még ágyban vannak. A legény az alábbi vers elmondása közben jól megkorbácsolja a lányt és a háziakat:

„Inspektor" az általánosabb neve a „határbírónak". Két „határbíró" van, egyik „az alsó", másik a „felső határból." ök lóháton járva ellenőrzik a határt. A „határpásztorok" az ő felügyeletük alatt állnak. Ezek vigyáznak a vetemények épségére, és meggátolják a lopásokat. Ha a havasról letéved valami állat, azt a határrész szerint illetékes inspektor „hajtókertjébe" terelik. Ott tartják addig, míg a gazdája ki nem váltja. — „Erdőpásztor" az erdőkerülő neve. Erdeje majd mindegyik gazdának van, de külön erdeje van a „közbirtokosságnak" is. Ennek jövedelmét az elbeszélő szerint „megeszik a tanácstagok". A befolyt jövedelmet közcélokra fordítják. —

Szabó Bálint, rk. földműves. 1923, Gyergyóremete.