Friss

Hasonló cikkek

Emberek

1848

Csergő nemesi család (gyergyóremetei)

A nemességet Csergő Balázs székely főhadnagy kapta 1823. febr. 1. Kihirdette Csik-somlyó vármegye 1824. évi március 8-án.
A nemességszerző székely főhadnagy a nemességet általában hűséges katonai szolgálataiért, főként pedig Kehl város ostrománál s az austerlitzi és szandomiri ütközetekben tanusított vitézi tetteiért kapta.

Balázsnak két fia volt és pedig Balázs ezredes és Alajos kapitány. Mindketten végigküzdötték az 1848–49-iki szabadságharcot s Alajos utána várfogságot is szenvedett. Balázs meghalt 1866-ban, Alajos 1860-ban.

honvéd 1848 szabadságharc itt született helytörténet
Facebook
Please provide full Credentials Infomation

Hasonló cikkek

Miért?

Miért még egy oldal Gyergyóremetéről?

Igaz is, végre van hivatalos oldal, kettő is, de mégis... miért is ne? Miért nem csinálhat valaki még egyet? Egy mást. Egy újat.

Balás Jenő

bányamérnök

(Gyergyóremete, 1882. dec. 19. - Budapest, 1938. márc. 6.)

Oklevelét 1907-ben a selmecbányai főiskolán nyerte. 1912-ben Kolozsvárott magánmérnöki irodát nyitott és Erdély apró ércbányáit szövetkezetbe tömörítette; utóbb saját bányavállalata volt. Nagy érdemei vannak a Vértes és Bakony hegység országos kincset jelentő bauxittelepeinek (Gánt stb.) felfedezésében és feltárásában.

Plébánia adatai a Gyulafehérvári Főegyházmegye Adattárában

Szent Lénárd apát, plébánia
XIV. Gyergyói főesperesi kerület

Örökös szentségimádási nap: október 14.
Postacím: 537250-Remetea, Str. Szent Lénárd 25., jud. Harghita
Tel: 0266-352.224
Szentmisék: 9, 11 és 17 vagy 18 órakor. Hétköznap 7 órától, vasárnap és ünnep elott délután is

Plébános: Bakó Antal
Segédlelkész: Csüdör Imre

Molnár Levente

bariton, magánénekes

(Gyergyóremete 1983-)

A csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola magánének szakán végzett 2001-ben, ezután felvételt nyert a Nagyváradi Zeneegyetem magánének szakára.

Cseres Tibor

író, a Magyar Írószövetség elnöke

(Gyergyóremete, 1915. április 1.-Budapest, 1993. május 24.)

Írói pályáját versekkel kezdte az 1930-as évek közepén, két verseskötete is megjelent: 1937-ben a Tájkép, elöl guggolva én, majd 1942-ben a Zöld levél árnyéka. A versek még sokáig kísérik pályáján, 1945 után is jelentkezik költői művel (Ének a termelőszövetkezetekről, 1950). Ami azonban egész munkássága szempontjából sokkal fontosabb, hogy a versírással párhuzamosan foglalkozik prózával is. Az 1930-as években írt novelláiból már a későbbi, tapasztalt prózaíróra is következtethetünk.

Erdélyi ifjúsága, a diákoskodás a kolozsvári egyetem közgazdasági karán, Asztalos Istvánnal, Bözödi Györggyel, Jékely Zoltánnal, Kiss Jenővel, Szabédi Lászlóval közös irodalmi fellépése (a Termés 1943-as őszi és téli kötetében), bekapcsolódása az antihitlerista ellenállásba, sokoldalú életismerete és mind népi, mind nemzetközi felelősségérzete a II. világháborút követő magyarországi pályaívén is az együttélés erkölcsét tette posztulátummá. 1945 után pályája Magyarországon bontakozott ki. Itt keletkezett művei közül a Hideg napok c. dokumentumregény (Bp. 1964) az 1942-es újvidéki tömegmészárlást idézi fel. A megfilmesítő – szintén erdélyi számazású – Kovács András a "személyes felelősség drámájá"-nak nevezte a regényt, mely Zile geroase c. alatt románul is megjelent Sever Noran fordításában Bukarestben (1967). A hazai magyar kiadás elé (Tanulók Könyvtára, 1970) Aszódy János írt előszót. Parázna szobrok c. munkája (Bp. 1975) ugyancsak a II. világháborút idéző s a történelmi felelősséget kutató regény.