Gyerekkorom kedvenc kerti növényeinek egyike. Mint sok minden másban, ebben is nagyanyám a ludas, a konyhakertjében külön erre a célra, a kert szélébe ültetett egy sort, tótrépával váltakozva. Nem véletlenül, nekünk, unokáknak volt szánva, szándékosan olymódon ültetve, hogy könnyen csemegézhessünk belőle, anélkül, hogy káty tettünk volna a veteményben.
Csicsóka néven közismert, de az 1862-es Czuczor - Fogarasi féle Magyar Nyelv Szótára is tudja, hogy:
TÓTRÉPA, (tót-répa) ösz. fn. A székelyeknél, különösen Marosszékben, am. csicsóka (Kriza J.).
„Inspektor" az általánosabb neve a „határbírónak". Két „határbíró" van, egyik „az alsó", másik a „felső határból." ők lóháton járva ellenőrzik a határt. A „határpásztorok" az ő felügyeletük alatt állnak. Ezek vigyáznak a vetemények épségére, és meggátolják a lopásokat. Ha a havasról letéved valami állat, azt a határrész szerint illetékes inspektor „hajtókertjébe" terelik. Ott tartják addig, míg a gazdája ki nem váltja. — „Erdőpásztor" az erdőkerülő neve. Erdeje majd mindegyik gazdának van, de külön erdeje van a „közbirtokosságnak" is. Ennek jövedelmét az elbeszélő szerint „megeszik a tanácstagok". A befolyt jövedelmet közcélokra fordítják.
A juhokat a rokonok közösen adják ki egy-egy havasra. Ugyanígy tesznek a marhákkal is. A „rokonok" választanak „főgazdát", aki a közös ügyeket intézi és vezeti.
V. Szabó Bálint, rk. fm. 1923, Gyergyóremete.
Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában
A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)
Kőpatak,
Martorka-patak,
Eszenyő-patak,
Csinód-Nagy-pataka,
Bakta-pataka,
Kő-pataka,
Kecskekő-pataka,
Nagyrét,
Mály-patak,
Szobásza-pataka,
Tamáspatak,
Gáborkútja-pataka
Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)1. füzetRövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Tarisznyás Márton "Gyergyó történeti néprajza", 155. oldal:
"A gyerekek is szívesen keresték fel a malmokat, mert a zúgó alatt jól lehetett fürödni, télen pedig a jégen isánkodni, csúszkálni. Emellett a malmok működése és szerkezete is vonzotta őket, különösen akkor, amikor a gépek oly ritkák voltak. Hatásuk a gyermekjátékokban is megnyilvánult. Még 1940 körül is a kis hegyi csorgók közelében gyakran lehetett látni kis, 10—15 cm hosszú vízkerekeket, melyeket gyermekek készítettek (faágakból tengelyt, fakéregből labodákat), hűségesen utánozva a nagy malmok vízkerekeit. Egy másik, sokkal egyszerűbb formája volt ezeknek a játékoknak a tengelyre keresztalakban elhelyezett 4 kis lapát, melyeket szintén labodának neveztek és amelyeket a legkisebb csorgók 20—30 cm-es esése jól működtetett. További tanulmányozást igényel, hogy ezek a gyermekjátékok nem őrzik-e egy ma már feledésbe ment vízkerékforma emlékét."
Annyit fűznék hozzá, hogy gyerekeimnek, majd unokáimnak én is készítettem, többször is ilyen labodákat. Hija, hát igen, aki ivott az Eszenyő vizéből, arra "ráragadt" valami a molnár mesterségből!
havasi pásztor, vándor pásztor - Remetén általában a felfogadott román pásztorokat hívták így.
"Remetének határán, a Kereszthegy északi oldalán fehér porlókő és ugyanott sok csillámkő, úgynevezett macska-arany található. E porlékony fehér kőzet porczellán gyártáshoz alkalmas anyagot szolgáltatna, de nem hasznosítják."
Vitos Mózes:
Adatok csíkmegye leírásához és történetéhez
Csíkmegyei Fűzetek, 1894, Csíkszereda
Ha van igazi, csaknem kizárólag gyergyóremetei családnév, akkor a Portik mindenképpen az. Íme egy kis névtörténet és lehetséges magyarázat a név eredetére, az Erdélyi Magyar Adatbankból.
'Ladisforelle' jelentésű galóca szavunkról régóta tudjuk, hogy nem lehet egyéb, mint a szláv glavatica átvétele (SIMONYT: Nyr. XXXIX, 301), de magyar hangalakjának története mindeddig rejtélyes volt előttem Azt hittem ugyanis, hogy hosszú óra csakis a szláv úv kapcsolatnak lehet a fejleménye, s ezért érthetetlen volt előttem a felteendő egykori (szláv glavaticai) *gálávatica hangsor -áti- részének eltűnése. Nemrégiben azonban valamit keresve a Helységnévtárban, megakadt a szemem azon, hogy Csík megyében Gyergyóremete és Gyergyóvárhegy közelében egy-egy Galocás nevű telep van, így, rövid o-val. S ez nem lehet sajtóhiba, mert GÁMÁN ZsIGMONDnak 1863-ban megjelent (erdélyi) Helyság-Névtárában és CzF.-ban is így van.
