1. A Kereszthegy, a Hargita-hegyláncz északnyugati részének egyik kimagasló csúcsa. Maros-Tordamegye határvonalán. Remete fölött, ennek határán a Batrinától keletre 1517 méter magas. Ugyanitt vannak a Kecskekö, Emberfő 1273 méter magas, Emberfőtető 1409 és 1460 méter magas közt váltakozó csúcsokkal, az Eröshegy 1259 méter magassággal.
2. Batrina északfelé a Hargita folytatását képező görgényi hegyek, vagyis Hargita hegyláncz legnyugatibb emelkedésének egyik 1634 méter magas csúcsa. Az 1650 méter magas Várhegy fölött Batrinától nyugatra fekszik a Fancsaltető. Ugyanott Toplicza fölött a Székhavas. Batrina oldalából ered a Magyaróspatak. Ott vannak a Magyarós 1448 és Magyaróshegy 1183 méter magasban. Várhegyfölpe 832 méter és Czigánydomb 793 méter magasan.
3. Bakta a Kereszthegytől délkeleti irányban a hasonnevű patakkal, mely Remete és Alfalu között a Marosba szakad, magasan kiemelkedő kiterjedt hegység. Ott vannak a Katalinhegy 1250 méter magas és a Kecskekö 1483 méter magas emelkedésekkel.
4. Jáhoros, a Baktától délre egy kiterjedt hegység, mely az ősi erdőségeknek romjain folyton megujuló havasvilág képét tárja fel. A Bükkhavas 1016 méter magas. Hazanézö 1222 m magas, a Kövessarok 1000 m. magas emelkedésekkel.
*Az Alkoza, Bükkhavas és Mezővész egymás mellett állanak. Alkoza a Remete községé. A 1347 m. magas Bükkhavas és Mezővész Szárhegy községé;
A Bükkhavas a fényük e roppant tengerében egy kis lomberdő szigetet képez a legszebb bükk- és cserfákból és ezek ritka kövületeiből. A Bükkhavas és Kerekszék között a Kárpátok havasai közé északról délnyugat felé húzódó völgyben fekszik a világhírű Borszék.
Vitos Mózes:
Adatok csíkmegye leírásához és történetéhez
Csíkmegyei Fűzetek, 1894, Csíkszereda
* Mára már csak történelmi érdekesség, a közbirtokosságnak még mindig Alkoza a neve, habár a havast a XX. század elején eladták. Mondjuk akkoriban Remete délnyugaton Szovátával volt határos, a nagyközség mai területe csak töredéke a XIX szézad végi - XX század eleji kiterjedésének.
