Geofizika, geológia, bányászat, altalajkincsek, borvíz

Gyergyóremete hegyei

1. A Kereszthegy, a Hargita-hegyláncz északnyugati részének egyik kimagasló csúcsa. Maros-Tordamegye határvonalán. Remete fölött, ennek határán a Batrinától keletre 1517 méter magas. Ugyanitt vannak a Kecskekö, Emberfő 1273 méter magas, Emberfőtető 1409 és 1460 méter magas közt váltakozó csúcsokkal, az Eröshegy 1259 méter magassággal.

2. Batrina északfelé a Hargita folytatását képező görgényi hegyek, vagyis Hargita hegyláncz legnyugatibb emelkedésének egyik 1634 méter magas csúcsa. Az 1650 méter magas Várhegy fölött Batrinától nyugatra fekszik a Fancsaltető. Ugyanott Toplicza fölött a Székhavas. Batrina oldalából ered a Magyaróspatak. Ott vannak a Magyarós 1448 és Magyaróshegy 1183 méter magasban. Várhegyfölpe 832 méter és Czigánydomb 793 méter magasan.

3. Bakta a Kereszthegytől délkeleti irányban a hasonnevű patakkal, mely Remete és Alfalu között a Marosba szakad, magasan kiemelkedő kiterjedt hegység. Ott vannak a Katalinhegy 1250 méter magas és a Kecskekö 1483 méter magas emelkedésekkel.

4. Jáhoros, a Baktától délre egy kiterjedt hegység, mely az ősi erdőségeknek romjain folyton megujuló havasvilág képét tárja fel. A Bükkhavas 1016 méter magas. Hazanézö 1222 m magas, a Kövessarok 1000 m. magas emelkedésekkel.

 

*Az Alkoza, Bükkhavas és Mezővész egymás mellett állanak. Alkoza a Remete községé. A 1347 m. magas Bükkhavas és Mezővész Szárhegy községé;
A Bükkhavas a fényük e roppant tengerében egy kis lomberdő szigetet képez a legszebb bükk- és cserfákból és ezek ritka kövületeiből. A Bükkhavas és Kerekszék között a Kárpátok havasai közé északról délnyugat felé húzódó völgyben fekszik a világhírű Borszék.


 

Vitos Mózes:

Adatok csíkmegye leírásához  és történetéhez

Csíkmegyei Fűzetek, 1894, Csíkszereda

* Mára már csak történelmi érdekesség, a közbirtokosságnak még mindig Alkoza a neve, habár a havast a XX. század elején eladták. Mondjuk akkoriban Remete délnyugaton Szovátával volt határos, a nagyközség mai területe csak töredéke a XIX szézad végi - XX század eleji kiterjedésének.

A gyergyó-remetei ásványos-források

Remete határának déli és keleti részein, a Maros mellett szintén több vasas és gáliczos ásványforrás van, melyek fürdésre különböző betegségekben igen hatásosak.
Van benn a községben is egy borviz-forrás, mely a község lakói által ivásra használtatik.


 

Vitos Mózes:

Adatok csíkmegye leírásához  és történetéhez

Csíkmegyei Fűzetek, 1894, Csíkszereda

Borvizek

Borvízkút a főtéren a nyolcvanas évek végénRemetén, a Maros mentén mintegy 2,5 km hosszú és 300-400 m szélességben van jelen az ásványvíz. Kálciumos, magnéziumos, vasas, szénvasas és kénhidrogénes hatása a húgyutak és a belek különféle gyulladása, epe és húgykő, cukorbetegség, kálcium anyagcsere, gyomorsav-elégtelenség, szívizom megbetegedések, Basedow-kór, hormonzavarok és a központi idegrendszer zavarai esetén javallott.

A Maros mentén a következő borvízforrások ismeretesek: a Güdücnél való, a Réti borvíz, Pál Albert-féle( fúrás), Tulamarosi borvíz vagy Nagyborvíz vagy a Fürdő borvíz, a remetei borvízfürdő vagy Zakor Anti fürdője, Sorokalji vagy Veresmarti borvíz, Maroshídi vagy Hídalatti vagy Nyírszegi borvíz és a Sóza borvíz. A fentiekben felsorolt borvízforrások közül csak a Fürdő borvíz és a Nyírszegi forrás vize volt elemezve.

Földtani leírás

geologiaiterkepGyergyóremete, a hajdani Csíkvármegye és 1968-tól Hargita megye települése, a Gyergyói-medence észak-nyugati részén, a Maros bal partján fekszik. A település alacsonyabb része a Maros árterén 700-720 m tengerszint feletti magasságba húzódik. Kőpatak mentén, a hegyláb felé hosszan elnyúló új település Csutakfalva nyugati pereme már 785 m tengerszint feletti magasságig kapaszkodott fel.

Sugárzó tekintetek...

Na igen... nehogy azt gondolja valaki is, hogy most slágerszövegek következnek, annál prózaibb, de ugyanakkor mélyrehatóbb dolgok is: rádioaktivitás és egyéb, kevésvé csábos dolgok. Máshol ezen az oldalon már idéztünk ezzel kapcsolatos információkat, például itt és itt, ezért gondolom, nem meglepő, hogy ismét erről van szó. Egyetemista koromban jöttem csak rá (civilben reaktor-fizikus lennék) hogy Gyergyóremete szakmai körökben igencsak ismert hely, bukaresti illetőségű tanáraim egy része nagyon szép és mélyreható emlékeket őrizett a remetei bálokban megtáncoltatott lányok-menyecskék szemvillanásairól.

Pedig nem azért küldték oda őket, annál komolyabb dolguk is volt.