Három évvel ezelőtt a gyergyószentmiklósi szolgabiró intézkedésére a gvergyóremetei közbirtokoság mintegy 1800 holdat kitevő erdőségét a politikai község birtokába vette. Emiatt a perek sorozata indult. Az ügy előzményei a következők: 1936 december 11-én Gabor loan gyergyószentmiklósi szolgabiró Gyergyóremete községbe szállt ki és közölte az ottani közbirtokosság vezetőségével, hogy egy miniszteri rendelet alapján elrendeli a közbirtokosság tulajdonát képező 1800 holduyi erdőségnek a politikai község tulajdonába való átírását.

A közbirtokosság vezetősége kérte a szolgabirót, hogy az állítólagos miniszteri rendeletet mutassa meg, Gabor Ion azonban a kérést visszautasította. A vezetőség ekkor arra kérte a szolgabirót, engedélyezze az alapszabályok és a vonatkozó törvényben is előirt közgyűlés összehívását, a vezetőségnek adandó felmentvény megadása végett. Gabor loan nem engedélyezte a gyűlés megtartását, mire a közbirtokosság hivatalos hatalommal való visszaélés címén eljárást indított a szolgabiró ellen, mely felmentő ítélettel nyert befejezést.

A felmentés után Gabor szolgabiró hivatalos személy megrágalmazása miatt pert indított Páll József közbirtokosság! elnök, valamint Portik Ferenc, Laczkó Ferenc, Antal József és Puskás Jenő vezetőségi tagok ellen s a Csíkszeredai törvényszék az öt vezetőségi tagot egyenként egyhónapi fogházra, 5000 lej pénzbüntetésre és 2000 lej erkölcsi kártérítésre Ítélte. Az ítélet ellen azonban a vezetőségi tagok a marosvásárhelyi táblához felebbeztek, melynek tanácsa a vádlottakat felmentette.

Az ügyhöz tartozik, hogy a közbirtokosság a politikai község ellen birtokháborításért eljárást indított. Ezzel az ügygyei első ízben a Csíkszeredai törvényszék foglalkozott, mely a közbirtokosságot elutasította. A törvényszék döntését az érdekeltek megíelebbezték.

Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám) 1939-12-02 / 279. szám

Kell ide egy kis magyarázat. 

A kor jogi nyelve szerint a politikai község egy közigazgatási egység, amely egy vagy több településből áll, és önkormányzattal rendelkezik. A község a település egy speciális formája, melynek legalább 300 lakosa van, önálló arculattal bír, és képes önkormányzatot fenntartani. A községekkel szemben a nagyközségek legalább 5000 lakossal rendelkeznek. Gyakorlatilag a szolgabíró a közbirtokossági erdőt magántulajdonból átvette az önkormányzat tulajdonába. Azokban az években ez tulajdonképpen az államosítás egy bizonyos (rejtett) formáját jelentette, a két világháboró közötti Romániában a helyhatóság gyakorlatilag nem az önkotmányzat egy formája volt, hanem az állam helyi hatalmának a megnyilvánulása.